Lebeg a szögre akasztva az idő.

Tesóm negyvenkettedszerre mászik keresztül a matrackámon cipővel alábán.

Hű. Most nem dúlnak bennem hatalmas érzelmi viharok.
Csend van és hullaszag :D

Nagyon elszoktam ettől a plurk dologtól, meg az ottani emberektől. Már meg sem ismerem őket pedig 'nemrég' velük beszéltem ki életem minden egyes kis jelentéktelen történését. Vicces.

Green Street Hooligans. 

◕‿◕

Waaa. Lizziekém alig várom már, hogy gyere a fiksünnel xD Annyira kíváncsi vagyok ésésés én is írtam. Még még xD
Már az totál átírt szöveget is átfogalmaztam xD

Umm valamit még akartam. Érzem. Tudom.
Ah fuck it.