Pages - Menu

2012. március 30., péntek

Le lettem pacifistázva.

Az ember tragédiája kapcsán kellett véleményt nyilvánítani én meg hosszasan fejtegettem, hogy az egyház isten nevében gyilkolászik míg a franciák az 'szabadság-egyenlőség-testvériség' nevében, tehát egyik sem ér kalapszart sem. Persze az osztálytársaim háromnegyede nem is értette mit mondtam, de boldogsággal töltött el, hogy legalább a tanár értékelt. Azért ez manapság nagy szám. Hogy tényleg figyelnek rád.


A kattant csajos ügy úgy folytatódott ma, hogy beoltottam. Kellett neki kábé 7perc mire feldolgozta, aztán rám sem nézett többet. Úgy gondolom, hogy ha ennyire utálni akar, akkor csinálok neki okot. Megszeretném könnyíteni a dolgát. Milyen jó fej vagyok.


Ötös lett a matekdolgozatom. Azért ez elég vicces. Tegnap - és úgy kábé két hete - itt nyígtam, hogy belehalok, megbukok meg minden. Most meg ötös. Zseni vagyok, Jimbo. Kicsit úgy érzem mintha ok nélkül sírt volna a szám. De azt igazság az, hogy tényleg nagyon be voltam...pisilve. Amúgy a dolgozatomat képzeld el úgy, hogy az első oldal az ilyen 1-2pontos feladatokból állt, na azokat sorra elrontottam, viszont amit másfél oldalon keresztül kellett oldani az 13/13 és 25/25 pont lett. És azt hiszem ezt a dolgot rálehet vetíteni az egész gondolkodásomra, életemre. Azok a dolgok amiket könnyen megszerezhetnék amik itt vannak tőlem egy karnyújtásnyira, azokat mindig elcseszem, átrohanok rajtuk, nem veszem őket komolyan. Amikben pedig kihívást látok, amik konkrétan olyan messze vannak mint ide Hunnington Beach azt meg akarom. És nem látom valahogy a közte lévő két pontos feladatokat, én azokat átakarom ugrani... Én egyből 23 pontot akarok, én egyből ott akarok lenni HB-en Lizzievel.


Amúgy Lizzie Burnt ittam reggel, és nagyon rád gondoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése